7. feladat

Az alábbi költemény kortárs költőnk, Lackfi János verse. Őt legalább annyira kedvelem, mint Varró Danit. Gondolom, hamar rájöttök, kinek, melyik versét ferdítette el a költő.
1 pontért megírhatjátok, de úgy hogy párba állítjátok a

ferdítéseket, miből mi lett.

Újabb 1 pontért: ki kellene keresni a versből az igéket, leírni, hogy milyen mód (kijelentő, felszólító, feltételes), milyen idő (jelen, múlt, jövő) szám/személy.

Külön is megcsinálhatod, együtt pedig már két pontot is kitesz.

Lackfi János
APÁM KAKASA

Ej, mi a szösz, kakas szaki,
csak nem a szobában lakik?
Megzakkant tán az öregem,
s beengedi ide nekem?

Ide repül, oda kotor,
tele önnel minden bokor,
bár nincs is bokor a házban,
s a kakast se kell magázzam.

Kukorékolsz, mint az ágyú,
az agyunk is belelágyul!
Mint a postás a levelet,
padlónk telepecsételed!

Becsüld meg magad, öregem,
mert hát úszni nem tudsz te sem,
s ha levesben kötsz ki végül,
tarajod is belekékül!

Macska, téged arra intlek,
ne lépj túl bizonyos szintet!
Kakasnak erős a csőre,
vagdos vele nyakra-főre.

Láttam már félszemű kandúrt,
biztosítlak, jól elrandult!
S ha a harcban nem nyuvadsz ki,
hát apám fog agyoncsapni!