Magamról

Saját fotó
Zsuzsa blogját olvasod. Fejlesztőpedagógusként az a hivatásom, hogy nehezebben tanuló gyerekeknek segítsek megtalálni a kulcsot önmaguk tanulási folyamatainak megértésére, javítására. Véleményem szerint minden általános és középiskolába járó tanítványom képes a tanulásra, valamiben tehetséges, alkalmas arra, hogy megtalálja és kibontakoztassa életfeladatát. Ehhez szívesen vállalom a híd szerepét, mely segít átjutni a túlsó partra, ahol az önbizalmát visszanyert fiatal már egyedül is boldogulhat. Sok éves tapasztalattal a hátam mögött hiszem, hogy közös munkával és együttgondolkodással minden - nehéznek látszó esetben is- ott lapul a megoldás.

2012. november 19., hétfő

37. feladat

A következő szöveg a nitrogén körforgásáról szól, amit biológiából talán már tanultatok is. 
Olvasd el a szöveget és készíts belőle rajzos folyamatábrát (az a folyamatábra, amiben nyilak jelzik a folyamat irányát)!
Utána a pirossal jelölt szavak helyett használj szinonimát (hasonló jelentésű szót)!



A nirogén körforgása a természetben


Az anyagforgalom a természetben körfolyamat. Ezen folyamat részét képezi a nitrogén körforgása.
A levegő 78 térfogatszázalékát nitrogén teszi ki, azonban a legtöbb élőlény ilyen formában nem tudja felhasználni. Bizonyos kékmoszatfajok, ill. nitrogénkötő baktériumok felveszik a talajlevegőből a nitrogént, és ammóniává alakítják, melyből utána ammónium-ion lesz. Az ammónium-ionok végső soron aminosavakká alakulnak.
Az elpusztult élőlények (növények, állatok) teteme a talajba kerül, ahol korhasztó, rothasztó baktériumok élnek. Ezek tevékenysége folytán a nitrogéntartalmú vegyületekből ammóniagáz (NH3) keletkezik. Az ammónia egy része a talajból távozik, de keletkezhet belőle ammónium-ion (NH4+) és nitrit-ion (NO2-), ill. nitrát-ion (NO3-) is. Az ammónium-ion keletkezésekor az ammónia vízzel reagál. A nitrifikáló baktériumok hatására lesz az ammóniából NO2-, ill. abból NO3-. Az említett ionokat a növények fel tudják venni. A villámlások a nitrogénből ugyancsak nitrit- és nitrát-ionokat tudnak létrehozni, melyek vízzel reagálva savas eső formájában jutnak a talajba. Sajnos élnek a talajban denitrifikáló baktériumok is, amelyek a nitrogéntartalmú ionokat visszaalakítják elemi nitrogénné, amely a légkörbe távozik. Ez a növények többsége szempontjából nem túl szerencsés lépés, hiszen számukra az elemi nitrogén felvehetetlen. Szerencsére ezek a denitrifikáló baktériumok csak anaerob körülmények között aktívak, így a szántás, ill. a talajművelés során a talajba bekerülő oxigén jelentősen csökkenti számukat.

 A feladat megoldása két pontot ér.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése